Kedves N Sándor:

Az Ön által leírtakból több problémára is lehet következtetni, de leginkább a szakszerűtlen kivitelezésre.

Első probléma, hogy nem építettek be a gipszkarton, és a szigetelés közé párazáró fóliát. Nagyon hasznos, ha a párazáró fólia helyett hővisszaverő fóliát alkalmaznak természetesen a hőtűkörrel lefelé. Nagyon fontos még, hogy a gerenda alsó síkjára ráfeszített fóliára ne közvetlenül legyen a gipszkarton felfogatva, hanem legalább 3 cm-es tetőléc legyen felcsavarozva, és erre kell felfogatni a gipszkarton lemezeket.

Ez a megoldás azért is praktikus, mert biztosít egy szellőzőréteget, de a léctávolságok pontos bemérésével nem kell a lapokat szélességében vágni.

Visszatérve az Ön konkrét problémájára páralecsapódás, és ebből adódóan penészedés akkor keletkezik, ha a hőszigetelés nem megfelelő értékű, vagy a szigetelőlemezek nem teljesen fedik a szigetelendő részt, nem godossan lettek méretre szabva. Fóliázást kerülni kell, mert ez esetben a légrés nélkül felterített fólia gátolja a szellőzést, és a faszerkezetben megindulhat a gombásodás.

Jelenlegi helyzetből nagyobb bontás elkerülése miatt megoldás az lehet, hogy tavasszal felbontja a felső deszkázatot, és a szigetelést, hagyja, míg a gerendák teljesen ki nem száradnak 1-2 hét. Kiszáradás után ellenőrizni kell, hogy vannak e a faszerkezeten gombásodásból eredő elszíneződések, de célszerű a teljes látható szerkezetet gombásodás elleni szerrel lekezelni. Miután a fa ismételten kiszáradt a gipszkarton burkolat tetejére 2-3 cm vastagságú AUSTROTHERM vagy azzal megegyező anyagot kell ráfektetni , ezt nagyon gondossan kell beszabni, hogy rések ne legyenek. Ennek a szigetelésnek a tetejére kell fektetni a kibontott kiszárított Isover szigetelőlemezt. (szerintem ez nem 15 cm vastagságú, mert ez esetben nem lett volna párakicsapódás, vagy csak hanyagul lett beszabva)

Ezek után lehet visszafektetni a kiszárított gombamentesített felső deszkázatot.

(Építészkollégáknak, akik olvassák)

Természetesen ez egy adott probléma megoldása, és nem egy bárhol alkalmazandó födém rétegrend leírása

Balog József

 

Kedves Horváth Tamás.

A könnyűszerkezetes házak, és faházak a skandináv országokban terjedt el. Sok-sok év gyakorlati tapasztalataiból kialakult a tökéletes technológia, mely élettartamban, komfortérzetben vetekszik a téglaépületekkel.

Hazánkban sajnos az a probléma, ezzel a rendszerrel, hogy a kivitelezők, de még a tervezők sem igazán sajátították el ezt a technológiát igazán. Így az itthon megépült könnyűszerkezetes, vagy faházak nagyon sok esetben rossz minőségben, és sok esetben rossz anyagból készülnek. Természetesen van egy két kivétel, de ma még sokkal több a barkácsmódon megépített könnyűszerkezetes ház, mint a szakszerű. Ezért ezeknek az építési módoknak nagyobb a rizikója, mint a hagyományos szerkezettel épülteknek.

Tehát véleményem szerint jó döntést hozott amikor megváltoztatta az épület anyagát.

Noha a hagyományos anyagból épített házak sem mindenesetben épülnek meg szakszerűen, de mégis nagyobb eséllyel indul.

Ytong falazás átlagosan 6000-6500 Ft / m2

Födémet legolcsóbban helyszínen öntött monolit betonból lehet készíteni ennek m2 ára 10000 Ft körül van. Ha az ytongot gondosan falaztassa, a belső vakolást megspórolhatja.

Tetőkészítés bekerülési költség kalkulációját el tudja készíteni a mellékelt költségvetés alapján. Fedőanyagok árában összességében nagy eltérések nincsenek. Ha olcsóbb zsindelyt épít be cserép helyett a különbséget felemészti az alátét deszkázás.

 

6

Ácsmunkák:

 

Tisztelt Bodnár Zsolt.

Lakás vásárlásánál sokkal többre kell odafigyelni, mint a szerződés és átvétel.

Ön szerencsésebb helyzetben van, mint azok a sorstársai, akik már elkészült lakást vásárolják meg, mert részt tud venni a teljes építési folyamatban, és ellenőrizni, illetve ellenőriztetni tudja a részleteket is. Tudom, hogy elterjedt az a nézet a mai lakás túlkínálat miatt, hogy nem szabad rajzasztalról lakást vásárolni, mikor kész lakásokat is lehet venni. Megnézem az elkészült lakást, és ha az tetszik megveszem, ha nem akkor nézek másikat. Valójában viszont az elkészült lakás hibái nem mindig derülnek ki, még akkor sem, ha azt szakértő nézi is meg. Kész lakásnál látni lehet a végső burkolásokat, festéseket, nyílászárókat, beépített bútorokat, de a szerkezetet már nem.

Sok esetben a lakás használatakor derül ki, hogy a hangszigetelés nem megfelelő, nagy a test vagy a léghang áthallás. Vagy csak használat során derül ki, hogy rossz a hőszigetelés. Tehát az elkészült lakásoknak is megvannak a maga rizikói. Ilyenkor lépne életbe a garanciális helytállás, ha lenne kinn érvényesíteni, de sok esetben már nincs meg a beruházó cég, akivel Ön leszerződött. Mert vagy jogutód nélkül megszűnt (és más név alatt folytatja tevékenységét) Vagy eleve erre az egy beruházásra jött létre un. PROJEKT cégek. De ha szerencsés és a hiba észlelésekor még megvan a beruházó (kivitelező) cég nem biztos, hogy elismeri a hibát, és azonnal nekiáll időt, pénzt nem kímélve kijavítani. Ekkor jön a bíróság. Aki hosszabb rövidebb idő múlva kirendel egy szakértőt. És az Ön igaza a szakértő kezében van. Ilyenkor szokott lenni az a helyzet, hogy a szomszéd nem hallgatja kedvenc lemezeit, az emeleten lévők nem dübörögnek, vagy nincsenek is otthon a szemle alkalmával, és a szakértő nem támasztja alá az Ön panaszát.

De visszatérve az Ön kérdésére, Szerződéskötéskor javaslom, nézesse át a tervet hozzáértő építésszel. Erre azért van szükség mert a Magyar szabványok megfelelőek, csak éppen nem követelik meg a betartását. Az a tény, hogy az engedélyező hatóság az engedélyt megadta nem feltétlenül jelenti azt is, hogy a szabványban előírt hőszigetelő értékeknek megfelelő a terv előírásai. (ma is adnak ki engedélyt a hatóságok tetőtér beépítés esetében 10 cm vastagságú hőszigeteléssel, vagy külső 38 cm falazatra, normál habarcsba falazva hőszigetelő vakolat nélkül engedélyt) Tehát a tervet kell először alaposan felülvizsgálni, ha vannak hibák azokat meg kell próbálni kijavítatni a beruházóval. Ha erre nem hajlandó vele nem szabad szerződni. Ha sikerül a terv javítását keresztül vinni, akkor már nagyon egyszerű a helyzet. Csak a végrehajtást kell ellenőrizni a teljes építkezés folyamán, a módosított tervnek megfelelően. És ezután már az átadás-átvétel is egyszerűbb.

Sokkal nagyobb esély van a terv egyeztetésére, ha több vevő is részt vesz benne, így nagyobb lesz a kéréseiknek a súly, mintha, 20-40 leendő lakó közül egyedül akar változtatásokat végrehajtani. Erre javaslom, kérje meg a beruházót, adja meg legalább a közvetlen szomszédai nevét, mert tudni szeretné kikkel fog együtt lakni. Ha megvannak a címek, vegye fel velük a kapcsolatot, és közösen alkalmazzanak egy műszaki ellenőrt. Aki jogot kap az építkezés folyamatos ellenőrzésére, és a hibákat, hiányosságokat azonnal írásban közli a beruházóval.

Azért is célszerű több vásárlónak egy műszaki ellenőrt megbízni, mert ha minden vásárló ezt külön tenné meg, részben több pénzbe kerülne, de nincs az a türelmes beruházó, aki elviselné, hogy egyazon építkezésen, 20-40 műszaki ellenőr zaklatná.

A végleges szerződést célszerű meg ügyvéddel is átvizsgáltatni.

Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a szerződésre, abban az esetben, ha nem kulcsrakész befejezést kér a megrendelőtől, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy egyes anyagokat (Burkolatokat, szanitereket) Ön szerez be. Ekkor az elszámolás általában úgy zajlik, hogy a szerződött végösszegből a megrendelő levonja az általa megadott anyagok , vagy ha nem ő építi be a beépített anyagok díját. Ekkor szokott az előfordulni, hogy a megrendelő nagyon olcsón vállalta volna el mindazon munkákat, melyeket nem kell elvégeznie. Találkoztam olyan esettel is mikor 2800 Ft- os bruttó áron, rakta volna fel a hidegburkolat négyzetméterét. Így természetesen ez a kevés költség csökkenti a szerződésben meghatározott vételárat. Ezeket is előre a szerződéskötéskor kell tisztázni, akkor is, ha még nem egyértelmű, hogy Ön fogja e megvásárolni a burkolóanyagot. De most kell rögzíteni, hogy mennyivel kell kevesebbet fizetnie, ha valamilyen anyagot nem kér. Így tud későbbiekben dönteni arról, hogy megéri e egyedileg választani.

Röviden ennyire kell odafigyelni a rajzasztalról vásárolt lakásnál.

Remélem, levelem segíteni, és nem elbizonytalanítani fogja a vásárlástól.

Balog József

 

Kedves Ágnes.

Napokban érdeklődött weblapomon vendégkönyv rovatában telekvásárlás feltételekről és az építkezésről általában.

Telekvásárlás igen nagy megfontolást és körültekintést igénylő döntés eredménye kell, hogy legyen.
Hosszú időre meghatározza hol fog élni. Továbbá a felépített ház értéket nagyban befolyásolja az a tény, hogy milyen környezetben van a ház.

Tehát kritikusan kell megnézni a következőket, mielőtt adásvételi szerződés aláírására vagy foglaló megfizetésére szánnák el magukat.

Hogy néz ki az utca, van e szilárd burkolat, csatorna, vezetékes víz. Kik lesznek a szomszédok, általában milyen emberek lakják az utcát, mennyire rendezettek a kertek. Van e szilárd burkolatú járda az utcában, vagy ha nincs tervezik e építését. A házak előtt mennyire vannak karbantartva a járdák árkok, zöldsávok. Mennyire fásított az utca.
Milyen távolságra vannak boltok, óvoda, iskola, orvosi rendelő. Közlekedés mennyire megoldott, és naponta mennyit kel gyalogolni.

Tegye fel magának a kérdést, szeretnék én itt élni.
 
Ha a külső körülmények megfelelőek, akkor érdemes a telket is megvizsgálni. Milyen a fekvése, ha az utcafront déli fekvésű hátsó kert felé néző oldal északi lesz, itt már nehezebb kialakítani kertre néző és kerthez kapcsolódó nappalit.

Milyen széles a telek utcafrontja, építendő ház mellett be lehet e állni autóval. Ha vannak már házak az utcában azok hól helyezkednek el, mekkora a kialakított előkert, a házak telekhatárra épültek vagy van oldalkert. Telekhatárra építendő házak nagy hátránya, hogy a szomszéd felé nem lehet ablakokat beépíteni, csak helységenként egy darab 60x60 cm méretűt. ez korlátozza a épület kialakítását. A meglévő házak elhelyezése nagy valószínűséggel meghatározza az új építésű házak elhelyezését is. Győződjön meg arról is, hogy a közelben nincs e nagyfeszültségű elektromos vezeték, ez későbbiekben is ronthatja háza forgalmi értékét. Ha lehet ismerje meg a szomszédokat, beszélgessen el velük, nagyon fontos, hogy mindennap kikkel  fog találkozni. Beszélgessen el velük a telek tulajdonosáról is, érdeklődje meg mióta árulja, ha esetleg tuják a vételárat kérdezze meg véleményüket az árról, sokkal többet tudhat meg így mint a legjobb ingatlanértékelőtől.

Ha minden tetszik, keresse meg a tulajdonost, kérje el a tulajdoni lapot, ha csak nagyon régi van ,vagy nincs  Önnek érdemes kiváltani, ez nem kerül sokba, viszont nagyon sok információ birtokába jut.
Megtudja milye besorolású a telek,  építési övezet vagy más besorolású. ( besorolás szempontjából az utca egyik oldala lehet építési övezet, míg a másik szántó, zártkert, ipari övezet, vagy más nem építési célú besorolás.) Átsorolás építési övezeté bizonytalan és hosszú folyamat.

Tulajdoni lap alapján lehet tisztázni azt is, hogy ki a tulajdonos, van e rajta bármilyen széljegy terhelés, elidegenítési tilalom.  Ha első ránézésre a tulajdoni lap is rendbe van, keresse fel a területileg illetékes Önkormányzat Építéshatósági osztályát, és kérjen tájékoztatást a beépíthetőségi megkötésekről. Van e előirt oldalkert, előkert távolság, esetleg magasságkorlátozás, vagy betartandó párkánymagasság. A telek hány %-a építhető be.

Ha a kiválasztott telek ezek után is megfelelő, és meggyőződött a tulajdoni lap alapján a telek per és tehermentességéről, és valóban a tulajdoni lapon feltüntetett tulajdonossal mint eladóval tárgyal a telket lefoglalózhatja. Ha bármiben is bizonytalan, addig pénzt ne adjon míg kételyeit el nem oszlatta. Tanácsos foglaló fizetés előtt felkeresni egy ingatlanforgalmazásban jártas ügyvédet, adásvételi szerződés megkötésekor Úgyis szükség lesz rá.
További lépéseket tervezés, kivitelezés. részletesen tárgyalom a megrendelhető Építési tanácsadás könyvben.

Vásárolt építési telek az alábbi kikötések mellett illetékmentes.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít.

A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál.
A nyilatkozattételre előírt határidő elmulasztása esetén az illetékkedvezmény nem adható meg.
Ha a telek vevője lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.

Remélem e pársoros írásommal iránymutatást, tudtam adni a telekválasztásban, Ha további kérdése van írjon bátran, vagy hívjon telefonon 06-20-4680-780
Üdvözlettel Balog József

Mellékelek egy ingatlan adásvételi szerződés vázlatot is. Kattintson ide!

(Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául kizárólag közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgálhat, ezért ez a szerződésminta csak általános tájékoztatásul szolgál, a benne szabályozott kérdésekben ugyanis célszerű a feleknek megállapodniuk. A szerződés elkészítéséhez azonban minden esetben közjegyzői vagy ügyvédi közreműködés szükséges!)

 

Hogyan és hol kell benyújtani az engedély iránti kérelmet?

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes kiemelt építésügyi hatósági ügyeket intéző önkormányzat jegyzője fogja kiadni, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát, vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. 1997_vi_LXXVIII_tv_52_1_2_bek A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben első fokon - a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el (a 2004-ben városi címet szerző települések jegyzőinek nincs kiemelt építésügyi hatósági jogköre, kivéve, ha korábban már kijelölt hatóságok voltak). Van néhány olyan jegyző és körjegyző is, amely kizárólag a saját - vagy a körjegyzőséghez tartozó - településén látja el a kiemelt építésügyi hatósági feladatokat (ezek felsorolását a 2. számú mellékletben találhatjuk meg) .

A kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető - és a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti - nyomtatványon terjesztheti elő. 1997_XII_29_KTM_rend_4_1_bek

Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldást csak akkor lehet alkalmazni, ha ezt külön engedélyezték. Az építészeti-műszaki követelményektől való eltérés iránti kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönt az építésügyi hatóság. 1997_XII_29_KTM_rend_16_3_bek

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?

A kérelemhez illetéket kell leróni, amit illetékbélyeg formájában kell a beadványra ragasztani. A gyakrabban előforduló illetékek összege a következő: 

1. új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építése, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítés, önálló rendeltetési egységenként: 10 000 forint,
2. egyéb rendeltetésű építmény építése:- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,
3. műtárgy építése, valamint egyéb építési tevékenység: 10 000 forint,
4. meglévő építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása, továbbá - az a) pontban foglaltak kivételével - bővítése: 10.000 forint
5. a módosított építési engedély, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélye: 10 000 forint.

Az építési engedély iránti kérelem mellékletei

A kérelemhez mellékelni kell: 

1. az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban
2. építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban (egyéb érdekelt szakhatóság esetén további egy-egy példányban);
3. a tervező 1 példányban csatolt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tervezete megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá arról, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik;
4. az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;
5. környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban;
6. mezőgazdasági művelés alatt álló területnél a földhivatalnak a más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban;
7. a külön jogszabályban (általában helyi önkormányzati rendeletben) előírt tervtanácsi állásfoglalást
8. a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben rögzített követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta.

Mivel igazolhatjuk az építési jogosultságot?

Az építési jogosultság igazolható 1997_XII_29_KTM_rend_5_1_bek_a_pont 

1. saját tulajdonú és az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezett tulajdonjog esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatával;
2. saját tulajdonú, de még be nem jegyzett tulajdonjog esetén - vagyis ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem az ingatlan széljegyén már fel van tüntetve - a benyújtott tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel és annak mellékleteivel (pl. ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés, hagyatékátadó végzés, stb.);
3. idegen tulajdonú ingatlannál a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetve kisajátítási eljárásnál a kisajátítási határozattal;
4. közös tulajdonú ingatlannál a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;
5. társasházi tulajdonnál az egyik tulajdonos által tervezett, a közös tulajdont érintő építkezésnél a tulajdoni hányad 4/5-ével rendelkező tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatával, a közgyűlés által elhatározott munka esetében pedig a közgyűlés - a törvényben előírt többséggel hozott - határozatával;
6. haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

Az építési hulladékra vonatkozó előírások 

A 2004. augusztus 25-ét követően megkezdett engedélyköteles építési tevékenység esetében az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, és azt az építési engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak kell benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást nem fogjuk megkapni .

Az építkezés befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot. Az építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtani az építésügyi hatóságnak. Ezek hiányában a használatbavételi engedélyhez nem szerezhetünk környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást. 2004_VII_26_BM_KvVM_egy_rend_10_1_2_bek 

 

Mészner Attila		2006-01-16

Szöveg:

Családi házunkat szeretnénk bővíteni, a régi fafödém helyett a tervezőnk monolit födémet ír elő. ( nem lesz a tetőtér beépítve) A megkérdezett kivitelezők le akarnak beszélni a monolit födém készítéséről, mivel nincs szakmai rálátásunk azt szeretném kérdezni, hogy melyiket válasszuk, mi az előnye- hátránya a monolit vasbeton födémnek a béléstesttel készülttel szemben? köszönettel Attila

Kedves Mészner Attila

Válaszom kivonat a megvásárolható E_Book könyvből.

 Miből készüljön a födém?

Vasbetongerendából, vágja rá gondolkodás nélkül a kőműves. Honnan e bölcsesség, valószínű onnan ered, hogy gerendákat a daru felrakja a falra, csak el kell őket rendezni a béléstesteket már kézzel is fel lehet rakni és kész a födém szerkezete. Legalábbis így készült a födémek igen nagy többsége, gerendák nem lettek nehézállványra rakva, ami biztosította volna a gerendák felfekvés alatti tökéletes kibetonozást és vasszerelést. De nézzük meg, hogy valóban a gerendás födém a legjobb és a legolcsóbb.

Olyan fesztávolságokat vettem fel a számításhoz mely megfelel a szabványméretű gerendáknak. Nézzük, tehát konkrétan mennyibe kerül a födém elkészítése, ha Gerendás vagy monolit födémet alkalmazunk.

Gerendás födémek

Vasbeton gerendás födém költségei:

Munkafázisok	Mennyiség	Anyagköltség	Díjköltség	Összesen
Vasbetongerendákat alátámasztó állvány építése, falak vonalában, és középen túlhajlás ellen.	86 m	420 Ft/m 36120 Ft	680 Ft/m 58480 Ft	94600 Ft
Födémgerendák beemelése és elhelyezése E 7-42 jelü	18 db	5440 Ft/db 97920 Ft	1440 Ft/db 25920 Ft	123840 Ft
Mint előző tétel de e 7-48	18 db	6200 Ft/db 111600 Ft	1500 Ft/db 27000 Ft	138600 Ft
Födém béléstestek elhelyezése Vk. 60/19 jelű	765 db	235 Ft/db 179775 Ft	62 Ft/db 47430 Ft	227205 Ft
Koszorú falazás koszorúelemekkel, a falazattal megegyező típusú elemekkel	43 m	1088 Ft/m 46784 Ft	640 Ft/m 27520 Ft	74304 Ft
Betonacél szerelése koszorúba, és bekötővasak.	0,42 t	145000 Ft/ t 60900 Ft	95000 Ft/t 39900 Ft/t	100800 Ft
Térháló elhelyezése béléstestek tetejére, gerendák együtt dolgozásának biztosítására. 150x150x5,2 mm 2150x5100 mm	10 tábla	4200Ft/ táb. 42000 Ft	1280 Ft/ t 12800 Ft	54800 Ft
Koszorú és gerendaközök kibetonozása C12-16 kk betonnal	15,75 m3	14800 F/m3 233100 Ft	8200 Ft/m3 129150 Ft	362250 Ft
Gerendás födém bekerülése összesen: 1 m2 födém bekerülési költsége: 1176399 Ft / 108 m2 = 10892 Ft/m2				1176399 Ft

• Monolit födém

Monolit födém költségei:

Munkafázisok	Mennyiség	Anyagköltség	Díjköltség	Összesen
Födémzsaluzat készítése alátámasztó állvánnyal 4 m magasságig	108 m2	1050 Ft 113400 Ft	1010 Ft 109080 Ft	222480 Ft
Betonacél szerelés 8-14 mm átmérőig.	1,1 t	145000 Ft 159500 Ft	65000 Ft 71500 Ft	231000 Ft
Koszorú falazás koszorúelemekkel, a falazatnak megegyező elemekkel.	43 m	1088 Ft 46784 Ft	640 Ft 27520 Ft	74304 Ft
Födém betonozása C16-24 kk. betonnal	19,44 m3	15900 Ft 309096 Ft	8200 Ft 159408	468504 Ft
Monolit födém bekerülési összesen: 1 m2 födém bekerülési költsége 996288 Ft /108 m2=9225 Ft/m2				996288 Ft

Tehát nem mindegy, hogy miből készítjük el a födémet, jelen esetben 180000 Ft-ot lehet megtakarítani a szerkezetkész födémnél, ha azt, helyszíni betonból készítjük el. További megtakarítást lehet elérni azzal, hogy a szépen bezsaluzott födémet nem kell vakolni, csak glettelni és festeni.

A két munkanem közötti különbség, 1100-1200 Ft/m2 ez 108 m2 födém esetében, 120000 Ft megtakarítást jelent.
További előnye még a monolit födémnek, hogy a zsaluzatra a villanyszerelés gerinc és mennyezeti lámpák csövezését egyszerűen és gyorsan el lehet készíteni, kiváltva ezzel a rengeteg vésési munkákat.

Ha összehasonlítja a két megegyező méretű födém betonszükségletét kiderűl, hogy a szabályosan elkészített gerendásfödémhez alig kevesebb beton szükséges mint a monolitfödémhez.

Ennek az a magyarázata, hogy a gerendás födémnél a béléstestek tetejére átlagban 5 cm vastagságú felbetont kell teríteni, a másik 5 cm-t felveszi a gerendák és béléstestek közötti vál kibetonozása tehát összesen 10 cm vastag beton kell, valamint a gerendásfödém miatt magasságában  megnővekedett koszorúba is több beton kell. A példában felvett fesztávokra megfelelő normál terhelés esetén a 18 cm vastagságú monolit födém.

Vasbetonfödémnek hátránya a sok előnyével szemben az, hogy  a födémet statikusnak meg kell tervezni, és a kivitelezési munka is nagyobb szakértelmet igényel, természetesen az utóbbi nem árt a gerendás födém készítésénél sem.

Balog József

 

---

 Kedves Vincze Ferenc!

Az Ön által leírt probléma nem vezethető vissza a medence betonszerkezetének hibáira. Jogi szempontból vizsgálva: Ha a beton bármely módon alkalmatlan volt a burkolatfogadására, vagyis a továbbépítésre, azt a kivitelezőnek jelezni kellett volna Ön felé, ha olyan rossz a beton minősége, hogy továbbépítésre alkalmatlan, kivitelezőnek meg kell tagadni a továbbépítést, kárenyhítési kötelezettség, és bizonytalan végeredmény miatt. Ha a betonszerkezet javítással alkalmas a továbbépítésre (zsaluzási hibák, vibrációs hibák, vagy szennyeződések) Kivitelezőnek, mint szakcégnek kell adni kijavításra technológiai tervet, és ennek alapján végzi el a kivitelezést. Tehát az az állásfoglalás, hogy a betonszerkezet volt rossz jogilag nem fogadható el.

Műszaki szempontból vizsgálva: Ha a betonszerkezet nem repedt, és szilárdsága is megfelelőnek mondható, (Schmindt kalapács vizsgálattal, most is megállapítható) akkor a ma beszerezhető anyagokkal (kenhető vízszigetelés, tapadásjavító és szilárdító anyagokkal a betont burkolatfogadásra megfelelő minőségűre hozható fel. Hogy mégis mitől vált fel a burkolat, a leírtakból nehezen deríthető ki egyértelműen. De az alábbi hibák, elkövetése adhat ilyen eredményt. Az üvegmozaikot kétféle technológiával kasírozzák egyik beltéri felhasználásra, hátoldali kasírozással, másik és ezt kell használni medencék burkolására előoldali kasírozás. Itt a ragasztó közvetlenül az üvegmozaikra tapad, és nem a gyenge minőségű hátoldali kasírozásra. Ragasztáshoz nem flexibilis ragasztót és fugázó anyagot használtak. A burkolat alatt nem lett felhordva, vagy nem megfelelő vastagságban a kenhető vízszigetelés, ( vagy nem lett betartva a vízszigetelés szilárdulási / rádolgozhatósági\ idő. Ez esetben a betonszerkezetben felszívódó pára a burkolat alatt lecsapódik, hidegben megfagy, és felfeszíti a burkolatot.

Üdvözlettel: